Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖSSZE [e] határozószó és igekötő, (régies) öszve
  • I. határozószó → összébb (felső fok nem haszn.)
  • 1. <rendsz. megismételt alakban> (ritka) <Felszólításként, mondat v. tagmondat értékű szóként, ha a ki nem tett ige odaérthető.> Ne húzódjatok úgy el egymástól! Össze, össze!
  • 2. (elavult) Tővel-heggyel össze: összevissza, rendetlen(ül). □ Háza-tája tővel-heggyel össze. (Arany János) S tővel-heggyel össze hagyja a cselédet. (Arany János)
  • 3. (tájszó, elavult) Együtt (I. 1). □ Jó, jó, te úgy tevél, mint tudhatál, | Lenkével össze, nőkép, botorúl. (Vörösmarty Mihály)
  • II. igekötő A. <Az ige jelentését módosító szerepére nézve ld. az össze- igekötős címszavakat, főleg igéket.> B. <Önállósítva, össze- igekötős igét tartalmazó eldöntendő kérdésre adott igenlő feleletként v. elhangzott állítás nyomósításaként, a szóban forgó igével egyértékű>. [Összement a tej?] – Bizony össze [= igen, összement].
  • Szóösszetétel(ek): mindössze.