ÖNVÁD főnév (választékos)
Az a vád, nagyfokú lelkiismeret-furdalás, szemrehányás, amellyel vki saját magát illeti vmely elkövetett v. vélt bűnéért, mulasztásáért. Gyötrő, kínzó, mardosó, súlyos önvád; az önvád kínja, mardosása. Emésztette az önvád. Nem tudott szabadulni az önvádtól. Önvádat érez a dolog miatt. Szíve tele volt önváddal. □ A szégyennek és önvádnak bizonyos vegyülete olvadt a neheztelésbe. (Kemény Zsigmond) Szívembe az önvád mardosó kígyóját dobta. (Szigligeti Ede) Nincs egy reményünk, mely valóra válna, Mig sirba visz az önvád néma átka. (Ady Endre) Minden vád ellen lehet védekezni, csak az önvád ellen nem. (Juhász Gyula)