Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Cseppfolyós v. híg anyag> fagyás következtében részeiben összekapcsolódva megszilárdul. A sár keményre fagyott össze. □ Igy Toldi boszúját tehetetlen ontá; S mire a föld vére összefagyott csonttá, Felvirrada ő is, dühe alábbhagyván, Valahol egy korcsma utcai kőpadján. (Arany János)
2. <Különálló v. különböző részekből álló dolog> fagyás következtében összeáll, összetapad, megfagy. A kiteregetett nedves ruha a hidegben összefagyott. A fagylalt részei a gépben összefagynak. A jégtáblák összefagytak. □ A hideg nem oly kemény, hogy a hálók összefagynának. (Vas Gereben)
3. (átvitt értelemben, túlzó) <Élőlény, testrész> nagyon átfázik. Keze-lába összefagyott. Minden részem összefagyott. Egészen összefagytam ebben a cudar időben. □ A pályaudvarban vonatok álltak meg, tömve-tömve emberekkel, kik rémült arcokkal szálltak ki a vagonokból, összefagyva, elkényszeredve. (Jókai Mór)