Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (ritka) Örvvel (1) ellátott. Örvös kutya. □ Mint a farkas, mely juhakolba ereszkedik, öl, dúl, | de örvös ebek várják ordítva, közelget | A boszuló Pásztor. (Vörösmarty Mihály) Az udvar közepén egy kövér, izmos, örvös eb fekszik. (Jókai Mór) || a. (történettudomány) Örvös buzogány: kiálló szögecsekkel ellátott b. □ Viddin a bús mérges atyát gyakran megsérti; de nyomban | Éri Lehel, s örvös buzogányát rázva keményen | Verdesi melléhez. (Vörösmarty Mihály) Zúdítá Etele örves buzogányát. (Arany János)
2. (állattan) Olyan <állat>, melynek nyakán v. mellén örv (2) van. Örvös fácán, galamb, gerlice, gyík, rigó; örvös lúd: olyan l., melynek feje, nyaka fekete, hasa fehér, többi része hamuszürke; örvös medve: Közép- és Dél-Ázsiában élő, sima, fekete szőrű m.
3. (növénytan) Örvös levél: a szár egy csomóján eredő több levél egyike. A szagos mügének örvös levelei vannak.
örvösség.