Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. melléknév Levélzetét, ill. zöld színét télen is megtartó <növény(zet), lomb.> Örökzöld levél. A babér, a fenyő örökzöld növény. A tea örökzöld leveleket hajt. □ Feltűnik az örökzöld cserbokrok közül a danoló Manassé. (Jókai Mór) [A hegy] oldalain szálas fenyők emelik örökzöld koronájukat. (Tolnai Lajos) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Folyton, örökké viruló, zöldellő; mindig zöld növényzetű. Örökzöld táj, vidék. □ A Monte Maggiore örökzöld tövében hamar fel fog gyógyulni. (Herczeg Ferenc) || b. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben, túlzó) Soha nem hervadó; öröké viruló, friss. □ Deríts szép álmokat örökzöld tavaszról Oh költészet! nekem. (Arany János)
II. főnév Télizöld (Vinca minor), ill. több borostyán- és fenyőfajta. Örökzöldet ültetett a sírra. Örökzölddel futtatta be a kerítést. □ A szigeti kertészet pálmái a közepén, oldalvást a folyondárok és egyéb örökzöldek (Krúdy Gyula) A hantokon virág és örökzöld, enyhe reményű tiltakozásul a rothadás és az elmúlás ellen. (Nagy Lajos)
örökzöldes.