A magyar nyelv értelmező szótára

ÖNT ige -ött, -sön; -eni [e]

• 1. tárgyas (Vhova) önt vmit: folyadékot, szemcsés v. apró darabos anyagot v. belőle egy részt – vmely tartályt, edényt megdöntve – lefelé fordítva hirtelen s megszakítás nélkül folyni, hullani hagy, ill. késztet. Vö: beleönt (1), ráönt. Rám, rád, ránk, rátok, rájuk önt; → balzsamot önt a sebre. Vizet önt a kádba. A búzát a zsákba, a szenet a földre önti, önts egy kis vizet a kezére. Nagyon melegem van, önts rám egy kis vizet. Szóláshasonlat(ok): úgy esik v. úgy dől, ömlik az eső, mintha → dézsából öntenék. □ A kulacs sikoltott és kibuggyant vére Az öreg szolgának a keze fejére. | Ez meg a vörös bort urára köszönte, Néhány kortyot előbb nyelve mellé önte. (Arany János) Fülembe forró ólmot öntsetek, | Legyek az új, az énekes Vazul. (Ady Endre) || a. Vmit önt vmihez (vmibe): ilyen módon hozzákever, hozzávegyít. Homokot önt a cementhez; vizet önt a borba. || b. (tárgy nélkül is) <Folyadékot> tölt. Bort önt a pohárba. No, önts még neki, hadd igyék. || c. tárgyas (átvitt értelemben, ritka, választékos) Fényt önt: f-t áraszt (2). A lámpák fényt öntenek az utcákra.
• 2. tárgyas <Vigyázatlanságból, akarata ellenére> oka, okozója, hogy vmi (ki)ömöljön. Vö: ráönt (a). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk önt. A tintát az asztalra öntötte. Ki öntötte ide ezt a vizet? Rám öntötte a forró levest.
• 3. Ürgét önt: vizet önt az ürgelyukba, hogy a víz elől a felszínre menekülő állatot megfogja. □ Volt egy ember, nagy bajúszos. | Mit csinált?elment a kúthoz. | De nem volt víz a vederbe, Kapta magát tele merte. | És vajon minek Mentette meg Azt a vedret? | … Már csak megmondom, … A vizet mért hozta ki? | Ürgét akart önteni. (Petőfi Sándor)
• 4. tárgyas (műszaki nyelv) Úgy készít, gyárt vmit, hogy a megolvasztott, majd tartósan megszilárduló anyagot, fémet v. ötvözetet formába, sablonba tölti s ott megdermedni hagyja. Ágyút, betűt, gyertyát, harangot önt; (alakját) → bronzba öntik. A tartóláncokat öntötték. Ezt a kályhát hol öntötték? Most öntik a szobrot. Az ólomkatonákat öntik. □ Itt még öntöttek gyertyát házilag juhfaggyúból. (Kaffka Margit) || a. Ólmot önt: <babonás szokásként, rendsz. Szilveszter estéjén> olvasztott ólmot hideg vízbe önt, s a megszilárduláskor felvett alakjából jósol.
• 5. Vmibe önt vmit: lelki tartalmat vmilyen formában kifejez. Szavakba, zenébe, versbe önti érzéseit; (átvitt értelemben) szívét, lelkét stb. vki elé önti: lelkivilágát, iránta való érzéseit feltárja előtte; versbe önti üdvözletét. Mondanivalóját nem tudta szavakba önteni. A gondolat jó, de formába kellene önteni. □ Egy ingyenélő! így nevez sok ember; Ki dalba önti búját, örömét. (Vörösmarty Mihály) Tudta, hogy most mindentől búcsúzik, anélkül, hogy ezt szavakba öntené. (Karinthy Frigyes)
• 6. tárgyas (átvitt értelemben) Vmit önt vkibe: <meggyőzéssel, példamutatással> vmilyen lelki tartalmat kelt, ébreszt, támaszt vkiben. Bátorságot, bizalmat önt belé; lelket v. életet, erőt önt vkibe: a) csüggedéséből felráz, felbátorít vkit; b) testileg láthatóan megerősíti, felfrissíti. □ Voltak is hatalmas vezérink akkorba [= akkoriban], Kik lelket öntöttek a magyar táborba. (Csokonai Vitéz Mihály) Új életet önt belé, friss vért az ereibe!… (Krúdy Gyula) Cenci érezte, hogy … még élnie kell, s ez a tudat új erőt öntött vézna és szívós testébe. (Babits Mihály)
• 7. tárgyas (választékos) Ont (2). Önti magából a szót, a viccet. □ A harsogó éljenzésekre az utcák önteni kezdték a népeket. (Mikszáth Kálmán) Az új gép … öntötte a búzát. (Móricz Zsigmond) Szótárának minden durva kifejezését a fiú fejére öntötte. (Hunyady Sándor) Szóláshasonlat(ok): úgy áll, mintha rám, rád, a testére stb. öntötték volna: <vmely ruhadarab> egészen kifogástalanul áll vkin, teljesen megfelelő a szabása. Szólás(ok): ld. csizma, olaj, víz. Igekötős igék: átönt; általönt; átalönt; beönt; beleönt; egybeönt; elönt; felönt; hozzáönt; kiönt; leönt; megönt; odaönt; összeönt; ráönt; széjjelönt; szétönt; teleönt; utánaönt; végigönt; visszaönt. önthető; öntöget.