Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖNTUDATLAN
ÖNVÁD
ÖNVÉDELEM
ÖNZŐ
ŐR [2]
ŐRANGYAL
ÖRDÖG
ÖRDÖGMOTOLLA
ÖREG
ÖREGBÍT
ÖREGEDIK
ÖREGÍT
ÖREGSÉG
ŐRHELY
ŐRIZ
ŐRIZET
ŐRIZETLEN
ŐRIZKEDIK
ŐRJÍT
ŐRLET [1]

ÖNHITTSÉG [tárgyas v. ccs] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban) (választékos) Az önhitt melléknévvel kifejezett jellembeli tulajdonság; elbizakodottság. Nevetséges önhittség. Az önhittség mindig ellenszenves. □ Elbizakodottság, önhittség nem volt s nincs bennem. (Táncsics Mihály) Vállán … bibor van, önhittség szemében. (Madách Imre) || a. Vkinek, vminek önhittsége. Mosolyának, szavainak önhittsége, önhittsége már-már gőggé fajul.