Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. melléknév -n v. -en [e], -bb Olyan <személy>, aki csak a maga javát, hasznát, érdekét tekinti, azt hajhássza s másokra nincs tekintettel; egoista. Önző ember, gyerek. □ Hiszen ti mind önzők valátok! | S a világ önzetlen legyen? (Reviczky Gyula) Az ember könnyen lesz önző, ha nagyon szeretik. (Kaffka Margit) || a. Ilyen emberre jellemző; önzésből folyó, önzés által sugallt; egoista. Önző gondolkodás, számítás. □ Keblemben az önző szivet megtagadom. (Arany János)
II. főnév -t, -k v. -ek, -je [e, e] (ritka) Önző személy; egoista. Az volt a felfogása, hogy csak az önzők boldogulnak.