Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖNKÍNZÁS főnév
  • 1. (vallásügy) Önmagunknak testi kínzása, sanyargatása, gyak. túlzott vallásosságból, bűnbánatból, engesztelés céljával; önsanyargatás. Az aszkéták, a szentek önkínzása. || a. (ritka, tréfás) Kellemetlenség okozása önmagunknak, fölösleges terhek vállalása. □ Bizonyos nagyságú melegségi fokoknál önkínzás, hogy az ember ezt o sok mindenféle cókmókot magára szedje. (Tömörkény István)
  • 2. Önmagunknak lelki kínzása, gyötrése. Mire jó ez az oktalan, folytonos önkínzás? □ Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak … Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének … (Ady Endre) önkínzási; önkínzásos.