Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <élőlény, dolog>, aki, amely embert, állatot életétől megfoszt, öl (1). Az ellenséget ölő harcos; a disznót ölő gazda. □ Folyvást árad a szél Itt is amott is ölő villámtól fúrva keresztűl. (Arany János) || a. (költői) Olyan <eszköz>, amellyel ölnek, amely ölésre, gyilkolásra használatos; gyilkoló. □ Barmaikat most sorra ölék a táltosok, és hogy A nagy igátlan ökört meg akarnák metszeni, gyorsan Lábra kel az Űzik, ölő nyilat és kopját lődöznek utána. (Vörösmarty Mihály) A szemük összecsapódott, mint két ölő fegyver. (Móricz Zsigmond) || b. Olyan <szer, eljárás>, amely hirtelen v. lassú roncsolással halált okoz. Lassan ölő méreg; a baktériumokat ölő fertőtlenítés; a fog idegeit ölő gyógyszer. □ Azt hitte, hogy valami lassan ölő, titokzatos kórság környékezi. (Ambrus Zoltán) || c. (átvitt értelemben, választékos) Hosszan, folyamatosan kínzó, gyötrő, emésztő <érzés, indulat>. A lelket ölő keserűség. || d. (átvitt értelemben, rosszalló) Vmibe vmit gyak. haszontalanul, számottevő eredmény nélkül belefektető, vmit vmire fordító. Vagyonát esztelen vállalkozásokba ölő spekuláns. || e. (ritka) Olyan <személy>, aki vmibe belemerülve meg akar szabadulni vmitől; fojtó. Bánatát borba ölő ember; keserűségét mulatazásokba ölő férfi.
2. (tájszó) Levágni való. Ölő csirke, malac. □ Hallgatnak szegények, mint az ölő-bárány. (Arany János)
II. főnév -t, -je [e]
1. (ritka, régies, irodalmi nyelvben) Gyilkos (II). □ Emőke Hallgat De rémítőleg villog markában acéla, S szívre ható választ siet adni az álnok ölőnek. (Vörösmarty Mihály) Edvárdom ölője, Edvárdod halott. (Szigligeti EdeShakespeare-fordítás)