ÖLYV főnév -et, -e [e, e], (
népies,
régies) ölyü [ü v. ű] -t, -je [e]
A sasok családjába tartozó, a hollónál nagyobb, zömökebb ragadozó madár (Buteo buteo).
Az ölyv elvitte a csirkét. □ Már a fiú az ölyvöket Riasztja a csibéktől
(Fazekas Mihály) Mért szállong a turul s ölyű Hadintéző baljós madár, | Széles Dunának partinál? Azért szállong turul s ölyű, Mert holnap ilyenkor, halott, Százezrivel fog veszni ott. (Arany János) Mint az ölyv két bús madárra |
úgy jött ránk a szerelem. (Babits Mihály) || a. (
állattan)
Gatyás ölyv: a sasok családjába tartozó, az előbbinél nagyobb, tollas csüdű, hasznos ragadozó madár (Buteo lagopus).
- Szóösszetétel(ek): 1. ölyvharaszt; 2. egerészölyv; galambászölyv.