Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÓVATLAN
ÓVATOS
ÓVATOSSÁG
ÓVODÁS
ÓVSZER
OXIGÉNPALACK
Ő [2]
ÖCS
ŐDÖNG
ŐFELSÉGE
ÖKLEL
ÖKLÖMNYI
ÖKLÖZ
ÖKONÓMIA
ÖKÖL
ÖL [1]
ÖL [2]
ÖLDÖKLÉS
ÖLDÖKLŐ
ÖLELKEZIK

ÖLELKEZIK [e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -zék (-zen) [e, ë, ë]
  • 1. <Két személy> egymást öleli, ölelgeti. Nézd, hogy ölelkeznek. □ S szólt az ördög: "Fázni kezdek, | … Jer, ölelj meg, jer, csókolj meg!" S ölelkeztek, csókolóztak. (Petőfi Sándor) Fehérben ifju es leány Ölelkezik s a hídon van már: "Egymásé a halál után!" (Arany János) [A táncoló párok] el-elváltak egymástól, és mintha percnyi elválásukat is megbánták volna, tízszeres tűzzel újra ölelkeztek. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Két v. több dolog> összhangba olvadva érintkezik, összeér. □ Mint a tengeren, hol mélység És magasság ölelkeznek. (Gyulai Pál) És ez így megy mindörökkön Mindörökké, föl-alá. | Így ölelkezik a földön Születéssel a halál … (Vajda János)
  • 3. (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) <Versben sorok, rímek> úgy csengenek össze, hogy két páros rímű sor választja el őket egymástól. Itt a sorok ölelkeznek.
  • Igekötős igék: összeölelkezik.
  • ölelkezés.