Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

OTTVESZ [e] tárgyatlan ige ottveszik, (kissé választékos) ottvész
  • 1. Ottvesz (vhol, vmin): <pénz, vagyon vmely játékban, vállalkozásban> fölemésztődik, odalesz. Egész vagyona ottveszett ezen az üzleten. Leült kártyázni, és minden pénze ottveszett.
  • 2. <Személy, ritk. állat a szóban forgó, ismert, meghatározott, a beszélőtől távol levő helyen> elpusztul, odavész; meghal. Vö: vesz [2] (I. 2). □ A szülők Polyák-|ország [= Lengyelország] felé néznek kisírt szemekkel, mert tán fiuk Endrével ott veszett. (Katona József) Lajos … a folyamba ugrat … Ha veszélybe küldte, megmenti az embert Vagy maga is ott vész, hogy hír se találja. (Arany János)
  • 3. (átvitt értelemben, népies) Vhol, huzamos ideig elidőz, sokáig odamarad; vhol ragad (I. 2a). Az italboltba ment, és ottveszett. ottveszett; ottvesző.