Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
OTTHAGY tárgyas ige, (jelentő mód egyes 3. sz. ritka) otthágy
1. <Helyet, épületet> sietve v. hirtelen elhagy, máshova igyekezve, esetleg menekülve eltávozik v. elköltözik. Hamar otthagyta azt a barátságtalan helyet. Otthagyta a színházat, és sietett haza. □ A szatirok és najádok Minden bokorban istenség lakott Otthagytak fát, füvet, forrást, virágot. (Reviczky Gyula) Leköszönt állásáról, otthagyta lakását, a külvárosba költözött. (Kosztolányi Dezső) || a. <Tárgyat> ily módon hirtelen távozva, gyak. megfeledkezve róla, nem visz magával, elhagy. Vö: hagy (2). Otthagyta a batyut, és elkezdett futni. Nézd csak, elment és otthagyta a táskáját! Amit szeme → lát, keze ott nem hagyja. Szóláshasonlat(ok): Otthagyja, mint → eb a szarát v. a Szaharát. □ A cigány nagyokat rikkantott Ami rozsdás rossz fegyvert otthagytak a katonák, kapdosta magára. (Gárdonyi Géza) Szökve és mindent otthagyva, poggyász nélkül surrant ki az ajtón. (Babits Mihály) || b. <Személyt> magára hagy, elhagy, hirtelen elválik tőle. Vö: hagy (3). Amint meglátta anyját, rögtön otthagyott bennünket. Szóláshasonlat(ok): Otthagyta, mint szent Pál az → oláhokat. □ Sarkantyúba kapta lovát, otthagyván Lacit az út közepén. (Mikszáth Kálmán) || c. (átvitt értelemben, ritka, választékos) Otthagy vkit, vmit: meghal, s így kénytelen megválni vkitől, vmitől. Apjuk a háború kellős közepén hagyta ott őket, a családot.
2. <Ember ételt, ennivalót, italt> nem eszik, nem iszik meg; tányérján v. a pohárban hagyja; <állat> a jászolban, a vályúban stb. hagyja. Ha már kiszedted, ne hagyd ott, hanem edd meg! Nincs étvágya, még a teát is otthagyta. A ló otthagyta a zab felét. □ [A tésztát] megenni nem tudta, otthagyni pedig szégyenlelte. (Szigligeti Ede)
3. (átvitt értelemben) Otthagy vkit: megszakítja vkivel a szerelmi viszonyt; elhagyja szerelmesét; máshoz pártol. Otthagyta a vőlegénye v. a menyasszonya. □ Azt mondják, otthagyott, azért nem mutatod magad (Justh Zsigmond) Otthagyna ez a lány, megharagudna, elfutna előlem, ha megmondanám, hogy nem vagyok az ő osztályából való. (Hunyady Sándor) || a. <Házastársat> elhagy úgy, hogy megszakítja az együttélést, s elköltözik. □ Megtudtam, hogy Hanna otthagyja férjét, mindent. (Karinthy Frigyes) Janka otthagyott; igen, elvált. Otthagyott és elment a nagyanyjához, hogy soha többet nem jön vissza. (Móricz Zsigmond)
4. (átvitt értelemben) Otthagy vkit, vmit: vmely társadalmi, politikai, művészeti csoporttól, egyesülettől, mozgalomtól, vmely (sport)szervezettől v. annak tagjaitól, képviselőitől elpártol, annak érdekeivel ellentétes célok szolgálatába áll. Vö: hagy (3). Otthagyta a nyugatosokat. Otthagyta az impresszionista irányzatot. Két legjobb játékosa otthagyta a csapatot.