OLVASÓKÖNYV főnév
Az anyanyelvi v. az idegen nyelvi oktatás céljai szerint összeválogatott és tervszerűen elrendezett olvasmányokból álló tankönyv. Olvasókönyv az általános iskola IV. osztálya számára; magyar irodalmi olvasókönyv. □ Az izsáki gyerekeknek nincsen olvasókönyvük, hanem minden tanuló elviszi hazulról
a kalendáriumot, s abból tanulnak meg olvasni. (Móra Ferenc) Nem oly tiszteletet prédikálok én tinektek, | mint a papok s az iskolai olvasókönyvek. (Kosztolányi Dezső) || a. (ritka) Vmely ismeretkörbe, tudományágba bevezető olvasmányokat, szemelvényeket tartalmazó gyűjteményes kötet. Marxista-leninista olvasókönyv.
olvasókönyves; olvasókönyvi.