Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

OSZTÁLYRÉSZ
OSZTÁLYTANÍTÁS
OSZTÁLYURALOM
OSZTATLAN
OSZTOTT
OSZTOZIK
OSZTOZKODIK
OSZTRÁK
ÓTA
OTROMBA
OTT
OTTHAGY
OTTHON [1]
OTTHON [2]
OTTHONOS
OTTHONOSSÁG
OTTVESZ
OVÁCIÓ
ÓVAKODIK
ÓVÁROS

ÖNKÉNTESSÉG [ë v. e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
  • 1. Vminek önkéntes (főként I. 1) volta. Az önkéntesség elve; a fegyelem önkéntessége; vmely egyesületbe való belépés önkéntessége. A párt szervezeti szabályzata előírja, hogy a vasfegyelem a pártban nem zárja ki, hanem feltételezi az alárendelés tudatosságát és önkéntességét. || a. (ritka) Vminek önkéntelen, akarattalan, spontán volta. □ Mindig az egészséges érzés önkéntességét, a természetességet sürgette. (Gyulai Pál)
  • 2. (katonaság, 1945 előtt) <Az első világháború előtt> a katonai szolgálat önkéntesként (II. 2) való teljesítésének kiváltsága. Önkéntességért folyamodott. || a. (katonaság, 1945 előtt) Az az állapot, idő, mikor vki önkéntes (II). Önkéntessége idején. önkéntességi.