Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

OSZTATLAN melléknév -ul
  • 1. Részekre nem osztott, nem tagolt. Osztatlan birtok, (föld)tulajdon; (üzemi élet) osztatlan munkaidő: egyfolytában letöltött, szünettől meg nem szakított m. □ A Kállay családnak volt egy nagy osztatlan birtoka. (Jókai Mór)
  • 2. Több személy között fel nem osztott, csak egy személy tulajdonában, irányítása alatt levő, egy embert érintő. (iskolai) Osztatlan iskola: olyan i., amelynek minden osztályát egy tanteremben egy nevelő tanítja; osztatlan munka, vezetés; osztatlanul uralkodik. || a. (régies) Olyan, ami több dolog között nem oszlik meg, csak egy dologra irányuló; meg nem oszló v. osztott. □ Körűlfoly a nap, mint hű szerető, Osztatlan hévvel téged ölelő. (Vörösmarty Mihály) Látcsövet tartott szeménél és osztatlan figyelemmel tekintett a Kolozsi-házra. (Madách Imre) || b. (régies) osztatlan testvérek: olyan t., akik még nem osztoztak meg, hanem közösen birtokolják a vagyont.
  • 3. (átvitt értelemben, sajtónyelvi, választékos) Mindenkit érintő, mindenkire kiterjedő, egyhangú, általános, egységes. Osztatlan lelkesedés; osztatlan elismerésben részesült: mindenki elismerte. Osztatlan részvétet keltett a hír. □ Gyöngédsége megszerzé … a tanítók osztatlan bizalmát. (Vas Gereben) osztatlanság.