OPERETT [ë-ë v. e-e] főnévet, -je [ë, e], (
régies írva: operette is)
- 1. Zenés, énekes, táncos vígjáték v. bohózat, amelynek cselekménye valószínűtlenségeket is megtűr, komikuma a torzítás felé hajlik, s a bohóságok mellett érzelmes jelenetek is helyet kapnak benne. Az új operettnek sikere van. □ Ez időben a zongoristák
valamely divatos operett megnyitójával kezdték műsorukat. (Krúdy Gyula) A Gésák megy szólt a komikus, ki Vun-Csit alakította és nagyon sok tapsot kapott ebben a szerepben
Sokkal jobb, mint a Kékasszony és az új divatos operett. A Szulamit. (Kosztolányi Dezső) || a. Ennek (színi)előadása. Szívesen néz meg operettet.
- 2. (elavult) Könnyebb zenéjű opera.
- Szóösszetétel(ek): operettállam; operettária; operettbemutató; operettegyüttes; operettegyveleg; operetténekes; operetténekesnő; operettest; operettinduló; operettkarmester; operettkomponista; operettlibrettó; operettstílus; operettszerző; operettszínház; operett-téma; operettújdonság.
- operettes.