ORNAMENTUM [ë] főnév -ot, -a (művészettörténet, elavulóban)
<Vmely használati tárgyon, épületen> rajzolt, festett, mintázott, valószerű v. stilizált díszítmény, ékítmény. □ Festő szerettem volna lenni, noha csak afféle iskolai ornamentumokat festettem, mint amilyenek akkor divatoztak a rajztanításban. (Gárdonyi Géza)
ornamentumos; ornamentumú.