OKVETETLENKEDIK [e-e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë], (
ritka) okvetlenkedik [e-e-ë]
- 1. Folytonosan akadékoskodó ellenvetésekkel, fölösleges kérdésekkel, kérésekkel, javaslatokkal zaklatja társait. Nem szeretik, mert sokat okvetetlenkedik. □ Addig-addig rimánkodtak, okvetetlenkedtek, míg végre beleegyezett
(Mikszáth Kálmán)
- 2. (tájszó) Lábatlankodik; láb alatt van. Mindig itt okvetetlenkedik ez a gyerek körülöttem.
okvetetlenkedő.