Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, aki, ami oktat (12) vkit, vmit. A gyerekeket oktató tanító; a tömegeket oktató könyv, múzeum, színház.
2. Az oktatással hivatásszerűen foglalkozó, erre hivatott intézmény. || a. Olyan, ami az oktatást segíti, vele kapcs., rá vonatkozó. Oktató falitábla; oktató lőszer ←; oktató hatású; oktató célzattal.
II. főnév -t, -ja (iskolai) Ipari tanulók szakmai, ill. középiskolai tanulók politechnikai oktatását végző szakmunkás v. más szakképzett személy. || a. (régies) Nevelő, pedagógus. □ Az emberszerető oktató a tanítójitól vett kincset uzsorájával együtt kívánja a fiatal emberiségnek lefizetni. (Csokonai Vitéz Mihály) Lehettem volna oktató, | nem ily töltőtoll koptató | szegény | legény. (József Attila) || b. Az a személy, aki vmely tanfolyamon v. kiképzésen gyakorlati jellegű szakismereteket tanít, oktat, működik; kiképző. || c. (katonaság, régies) <A Horthy-féle hadseregben> az a több mint egy évet szolgált, rendfokozat nélküli közlegény, aki kiképzés alatt az újoncok elöljárója (II. 2a) volt.