OKOSÍT ige -ott, -son, -ani v. (-ni) (
népies)
- 1. tárgyas Okossá v. okosabbá tesz, ill. igyekszik tenni vkit. □ Vasárnap délutánokon
összehívattam a falu öregeit
Beszéltem nekik mindenféléről,
amiről gondoltam, hogy okosítja őket. (Gárdonyi Géza) || a. (tárgy nélkül) (ritka) A sok olvasás nem mindig okosít.
- 2. tárgyas Oktat vkit (vmire). Egy kissé mulya fiú volt, az udvarlásra is mi okosítottuk. □ Ferenc szép szóval okosította Mátyást. (Móra Ferenc)
- Igekötős igék: felokosít; kiokosít; megokosít.
- okosítás; okosítgat; okosító.