Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
ODÚ [ú v. u] főnév -t v. (régies) odvat, -ja v. (ritka) odva
1. <Öreg fa törzsében> rendsz. korhadás folytán keletkezett üreg, gyak. kisebb állat búvó- v. lakóhelye. A madár fészket rak az odúban. □ Mellényével egy vén fa odvát bélelte ki. (Karinthy Frigyes)
2. <A földben v. sziklában> kisebb üreg, gyak. állat(ok) búvó- v. lakóhelye. A borz bebújik odújába. □ [A vadak] Királya felkél Júba vadonjain, Szavára megrémül az erdő, S futnak ezer vadak odvaikba. (Berzsenyi Dániel) Éjnek évadján odúkban és gödrökben pihent. (Karinthy Frigyes) A medve is kinéz ma vén odvából. (Babits Mihály)
3. (ritka, régies) Lyuk <a fogban>.
4. (átvitt értelemben, rosszalló) Szűk, sötét, levegőtlen (lakó)helyiség, lakás; lyuk. Egészségtelen, kényelmetlen, nyomorúságos odú; a szegény béres odúja. A felszabadulásig egy külvárosi odúban lakott. □ Oduikból elővánszorognak A rászedett, a megcsalt milliók. (Kiss József) Úgy éltek föld alatti odújukban, mint a vakondok. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben, kissé rosszalló) Elvonultan, zárkózottan, magában élő személy szobája, lakása. Bebújik az odújába; → visszahúzódik odújába; előbújik az odújából. Egész nap odújában ül. □ Odumból soha senki sem lát kimozdulni. (Jókai Mór) Magányos szenvedésem odujába, Mint sebzett medve, behúzom magam. (Juhász Gyula)
5. (átvitt értelemben, költői) Vminek az odva: vminek sötét, üreges mélye. □ Mammon [csápjai] a gyárak vak, mély kéményén benyúlva Átkúsztak a robotos termek odván. (Tóth Árpád)