Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ODAKÖSZÖN
ODALENN
ODALESZ
ODAMARAD
ODAMENET
ODAMUTAT
ODANÉZ
ODASÜT
ODASZÁMÍT
ODASZOKIK
ODATAPASZT
ODATARTOZIK
ODAVALÓSI
ODAVAN
ODAVET
ODAVETŐLEG
ÓDIUM
ODÚ
ODVAS
ÓHATATLAN

NYUGSZIK tárgyatlan ige nyugosztok v. -otok, -anak v. nyugosznak; nyugodtam, nyugodott; nyugodnám (nyugodnék), nyugodnál, nyugodnék (nyugodna); nyugodjék v. nyugodjon; nyugodni, (régies, irodalmi nyelvben) nyugoszik (tájszó, régies)nyúgoszik
  • 1. (választékos) Mozgás, fárasztó munka után a nyugalom, a pihenés állapotában van; pihen. (átvitt értelemben, gyak. gúnyos) Nyugszik babérain: elért eredményeivel, sikereivel megelégedve, tétlenül élvezi az elismerést. Hadd nyugodjék az öreg! Eleget dolgoztunk, nyugodjunk egy kicsit! □ Lefestem szüretem estvélyi óráit, Ha már cselédimet nyugodni eresztem. (Berzsenyi Dániel) Jó a természet csendjéhez futni, s … jó egyedül nyugodni. (Justh Zsigmond) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Alszik. □ Beszélje el minden ember az éjjel mint nyugodott? (Csokonai Vitéz Mihály) Minden nyugszik, csak ő van még ébren. (Vas Gereben) || b. (választékos) Nyugszik vmi: <természeti tájon> csend, nyugalom uralkodik. Nyugszik az erdő, a völgy. □ Ím, nyugszik a természet is már, S nyúgoszik ővele minden állat. (Bacsányi János)
  • 2. (választékos) Vmi mozdulatlanul van (vhol), nem mozdul. (átvitt értelemben) Rajta nyugszik a szeme vkin, vmin: hosszasan elnézi mint kellemes, megnyugtató látványt. A víz nyugszik medrében. □ Keze ölében álmodozva nyugszik … (Kosztolányi Dezső) A jobbkeze kívül a takarón, a mellén nyugszik. (Nagy Lajos) || a. Nem nyugszik v. (rosszalló) nem tud nyugodni a fenekén: a) folyton izeg-mozog, nyugtalanul viselkedik; b) nem hagyja annyiban a dolgot, mindent elkövet megváltoztatására. □ Addig nem nyugszom, … míg az elárult haza fiait szabadságának megmentésére … zászlóm alá nem gyűjtöm. (Kossuth Lajos) Sohasem nyugodott addig, míg csak kézcsókkal meg nem köszönhette a garasokat. (Gelléri Andor Endre); c) terveket forral, nagyban töri a fejét vmin. □ Ha térdig koptatja is lábát, nem nyugszik, míg Gyergyóból nem csinál valamit … (Mikszáth Kálmán) || b. (bizalmas) Nyughass (már)!: maradj veszteg, légy (már) nyugton! □ Nyughass, szívem, pillanatra, míg a rejtélyt meglesem … (Babits Mihály–Poe-fordítás)
  • 3. (választékos, helyhat nélkül költői) <Halott:> eltemetve fekszik. Itt nyugszik: <sírfelirat kezdő szavaiként>; nyugodjék → békében. Rég a földben nyugszik. □ Férj s atya nyúgoszik itt. (Vörösmarty Mihály) Nyugosznak ők, a hősfiak [= hős hazafiak], Dúló csaták után, Nyugosznak ők, sírjuk felett Zöldell bokor, virány. (Bajza József) A Május ír. "Itt nyugszik"-ját most írja | Sírjukra tán, kik olybizakodók … (Ady Endre) Botladozik a sírkövek között, már elfelejtette, hol nyugszanak a szegény öregek. (Kosztolányi Dezső)
  • 4. (átvitt értelemben) <Égitest> a látóhatár alá kerül; lemegy, lenyugszik. Most nyugszik a hold. Télen a nap korán nyugszik. □ Nyugszik a nap, alkonyodni készűl, Haza megy a lelkem e vidékrűl. (Tompa Mihály) Kaszáscsillag, az öreg, A nyugati szélen Éppen nyugszik. (Tóth Árpád)
  • 5. (átvitt értelemben) Vmin nyugszik: <tevékenység, szellemi alkotás> alapszik vmin. A terv számításokon nyugszik.
  • Igekötős igék: belenyugszik; elnyugszik; lenyugszik; megnyugszik.