ÓDIUM főnév -ot, -a (
választékos)
Vmely cselekvés, elhatározás nyomán támadó ellenérzés, harag, gyűlölet.
Magára vállalja az ódiumot: vállalja, hogy őt gyűlöljék, őt okolják, rá nehezteljenek vmi miatt;
vminek az ódiuma: vminek gyűlöletet, haragot, ellenérzést keltő velejárója, következménye.
Reá hárul az ódium. Nem merte vállalni a dolog ódiumát. □ Poltáry alispán vállalkozott szónoknak, s ezzel minden ódium a nyakába szakadt. (Mikszáth Kálmán) Az ódiumot [a sikamlós irodalomért] nem háríthatjuk egyes-egyedül Franciaországra. (Ambrus Zoltán)
- Szóösszetétel(ek): ódiumvállalás.