NYUGTATVÁNY főnév -t, -ok, -a
- 1. (régies) Nyugta [1]. □ Nyugtatványt adok
akármilyen összegről. (Csiky Gergely) A nyugtatvány alá Jancsi írt keresztet. (Mikszáth Kálmán)
- 2. (elavult) Elismervény. □ Mikor a nemzeti seregnek élelem kell, egy kurta nyugtatványra előterem minden. (Jókai Mór)
nyugtatványoz.