Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Általában a társadalom az v. egyén életének nyugodt, zavartalan, békés állapota. Béke és nyugalom; a család, a dolgozók, az egyén, az ország nyugalma; a nyugalom helyreáll; a nyugalmat háborítja, megzavarja, helyreállítja; nyugalmat teremt. Magyarországon rend és nyugalom van. □ Benn merengő nyúgalomban Egy leányka űl. (Vörösmarty Mihály) Az életem nyugalommal Indul és kevéske gonddal. (Ady Endre) || a. Mozdulatlan, változatlan v. ilyennek látszó csendes állapot. Dermedt, halotti, síri nyugalom. A természet nyugalmában is örökös a mozgás. □ A mozdulatlan, a holt nyúgalomnál Hidd, többet ér az élő szenvedés. (Petőfi Sándor) Láttad-e a pusztát nyári délben, | mikor kövéren sárgállik nyugalma (Kosztolányi Dezső) || b. (filozófia) Az a viszonylagosan állandó állapot, amelyben vmely tárgy, jelenség stb. a maga változásának folyamatában van, illetve az ilyen tárgynak viszonylagos mozdulatlansága. A nyugalom és az egyensúly nemcsak viszonylagos, hanem időleges is. || c. Csend, némaság. Elült a lárma, nagy a nyugalom. □ Mailáth! poétád éneke leng feléd, mint Lyányka szelíd dala Üdvezli a várt est nyugalmát. (Berzsenyi Dániel) A munka zaja után ijesztő nyugalom áll be. (Tömörkény István)
2. Vkinek zavartalan, békés, egyensúlyban levő lelkiállapota. Férfias, lelki, magabiztos nyugalom; olimpuszi nyugalom: tekintélyt, erőt, magabiztosságot sugárzó, fölényes, rendíthetetlen, fenséges ny.; nyugalmat parancsol magára; nem talál nyugalmat; elveszti, megőrzi, visszanyeri nyugalmát; nagy lelki nyugalommal. □ Mi kell tehát több? Élni és örülni | S a bölcs nyugalma háboríthatatlan. (Berzsenyi Dániel) Nyugalommal varrogattam az ernyős lámpa alatt. (Kaffka Margit) A derék s boldogtalan ember éppen két fiát veszítette el Szegény apa megdöbbentő nyugalommal és tárgyilagosan beszélt róluk. (Móricz Zsigmond) A görög-keleti vallásban | nyugalmat nem lelt, csak papot. (József Attila) || a. (indulatszó-szerűen) Nyugalom! v. Csak nyugalom!: nem kell, nem szükséges izgulni; semmi ok az izgalomra, idegeskedésre.
3. Semmittevés, tétlenség, pihenés. (Jól) megérdemelt nyugalom, nyugalomba teszi magát; nyugalomnak adja magát. Egész nap dolgozik, nincs egy órai nyugalma. A háború utáni néhány évnem a nyugalom, hanem a nehéz küzdelmek ideje volt. □ S acélt ragad, lovára kap, Csatáz, vív, izzad éj és nap, S míg nem győz, nincs nyugalma. (Czuczor Gergely) A vérnyomása nagy. Nyugalmat és | mérsékletet rendeltek a híres, | német professzorok. (Kosztolányi Dezső) || a. (választékos) Éjjeli pihenés, alvás. Nyugalomra tér; nyugalomra → hajtja fejét; (éjjeli) nyugalmából felzavarja; (éjjeli) nyugalmát megzavarja. □ Siratlak, ha nyugalomra Hajtom árva fejemet. (Berzsenyi Dániel) Este van, este van: kiki nyúgalomba. (Arany János) Éjjel a ház előtt a hazamenő ittasok megállottak s mielőtt nyugalomra tértek, besivítottak az ablakunk felé. (Móricz Zsigmond) || b. (rendsz. minősítő jelzővel) (választékos) A halál utáni állapot, pihenés. Örök, síri nyugalom; → végső nyugalom; → átadták az örök nyugalomnak; örök nyugalomra helyez; őrök nyugalomra megy, tér. A farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra. Holnap kísérik végső nyugalomra. □ Felségedet Üdvözlöm utószor, a halálos ágyon, Mert szívem egy átok, kései vád nyomja, Nem mehetek azzal örök nyugalomra. (Arany János) Némán, fedetlen fővel kísérte ki a nyugalom helyére, a temetés után kifizette a papot. (Mikszáth Kálmán)
4. Nyugállomány, nyugdíjas állapot. Nyugalomba helyez; nyugalomba → küld; nyugalomba → megy; nyugalomba tesz; nyugalomba → vonul; nyugalomban él, van. □ Öt éve elhagyta a megyét, betegségére való tekintettel nyugalomba vonult. (Kosztolányi Dezső)