Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

OBJEKTUM
OBLIGÁT
OBOA
ÓBOR
ÓCEÁN
ÓCSKASÁG
ÓCSKAVAS
ODA
ODAAD
ODAADÓ
ODAÁT
ODÁBB
ODACSŐDÜL
ODAÉG
ODAÉRKEZIK
ODAFIGYEL
ODAFORDUL
ODÁIG
ODAÍR
ODAJÁR

NYOMATÉKOS melléknév -an, -abb Általában olyan, amin nyomaték van.
  • 1. Olyan <mondanivaló v. annak egy része>, amelynek fontosságát erősebb hangsúllyal vagy vmely más módon, határozottan kiemelték. Nyomatékos figyelmeztetés; nyomatékos mondat; nyomatékos szavak; nyomatékosan felhívja a figyelmet vmire; nyomatékosan kijelent vmit. □ A háta mögött álló … urak minden nyomatékos mondat végén jelt adnak a gyülekezetnek harsogó éljenkiáltásokra (Jókai Mór) Akarok! Tudod, hogy a mi családunkban nyomatékos szó ez. (Gárdonyi Géza) || a. (nyelvtudomány) Olyan <szótag, szó> amelyen, ill. amelynek egyik szótagján nyomaték, hangsúly van; hangsúlyos. Nyomatékos szótag, szó. || b. (nyelvtudomány) Nyomatékot, nyomatékosságot kifejező. Nyomatékos felsőfok: az alapszóban kifejezett tulajdonságnak az összehasonlítottak közötti legeslegnagyobb mértékét kifejező fok; nyomatékos szórend: vmely mondatrész hangsúlyossága miatt a nyomaték nélküli közlésben szokásostól eltérő sz.
  • 2. (átvitt értelemben, ritka, választékos) Erővel teli, súlyos <mozdulat>. Nyomatékos taglejtés. □ Kemény, nyomatékos léptek hangzottak kívül az utcán. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) Nyomatékul (4) alkalmazott, nyomatékként szereplő. □ Egyet szippantott elöljáró beszéd gyanánt a szelencéjéből, s … nyomatékos csattantással ereszté le annak fedelét. (Mikszáth Kálmán)
  • 3. (átvitt értelemben, kissé választékos) Olyan, ami vki, vmi mellett v. ellen súllyal esik latba, ami alkalmas arra, hogy egy vitás ügyet vmely irányban eldöntsön v. előbbre vigyen. Nyomatékos közbelépés, megokolás. □ Véleménye, szava e dologban nagyon nyomatékos. (Táncsics Mihály) A polgármester valami nyomatékos okkal hárította el e szívélyes meghívást. (Tolnai Lajos)
  • 4. (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) Tekintélyes <személy>. □ A nevezetesebb rész, a nyomatékosabb főurak …, csak holnap reggel érkezendnek. (Jókai Mór) nyomatékosít; nyomatékosság.