NYOMÓDIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
Általában nyomást szenved, nyomás alatt van.
- 1. <Személy> nyomás következtében szűk, szoros helyre kerül. Szinte laposra nyomódtak a villamoson. || a. <Áru, kül. gyümölcs> szoros helyzetbe kerülve törődötté válik. Ne tégy sok szőlőt a kosárba; minek nyomódjék.
- 2. <Nyomás hatására> helyéből kimozdulva vhová, vmihez tolódik. A falhoz nyomódott. A kocsi belsejébe nyomódik. □ Érezte, hogy erősen ajkához nyomódik a színésznő kesztyűs kezefeje
(Krúdy Gyula)
- 3. Vmire nyomódik: <vmely minta> az alapanyaggal érintkezve és arra rászorítva rátapad, rajta marad. Piros anyagra nehezen nyomódik fehér minta.
- 4. (átvitt értelemben, költői) Vmibe nyomódik: <szellemi tartalom> bevésődik vmibe. □ S ami több, mind igaz, ami itt íródik, Ami a képzésbe [= képzeletbe] vagy szívbe nyomódik. (Csokonai Vitéz Mihály) A mestermű
. alakjai önkénytelenül nyomódnak az emlékezetbe. (Arany János)
- 5. (ritka, nyomdászat) Nyomtatás alatt van. □ Most öt munkám nyomódik egyszerre. (Csokonai Vitéz Mihály)
- Igekötős igék: agyonnyomódik; átnyomódik; benyomódik; belenyomódik; felnyomódik; félrenyomódik; kinyomódik; lenyomódik; megnyomódik; odanyomódik; összenyomódik; rányomódik; széjjelnyomódik; szétnyomódik; visszanyomódik.
- nyomódás; nyomódó; nyomódott.