Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <A macska, továbbá némely más, rendsz. kisebb emlős állat kölyke, kicsinye> elnyújtottan, élesen, vékonyan, meg-megismételve, síró nyöszörgő hangot hallat. Nyivákol a macska; nyivákolnak a kutya, a macska kölykei. □ Az innenső parton hagyott kölyke elkezdett szűkölni, nyivákolni, s ezt az anyamedve meghallotta. (Jókai Mór)
2. (rosszalló) <Csecsemő, gyermek> ehhez hasonló síró, nyöszörgő hangot hallat. Rám maradt a rajkó Ugyan kérem szépen, ha meghallják, hogy odalenn nyivákol, amíg mink odavagyunk: adjanak neki egy kis vizet. (Jókai Mór) Vagy hat kis gyermek mind pőre, mind pirosra főtt, mind kívánkozik ki a vízből és nyivákol. (Justh Zsigmond) || a. (ritka, bizalmas, rosszalló) <Felnőtt> siránkozó, nyavalygó hangon panaszkodik. □ Ez a rossz ember sírt, nyivákolt. (Kazinczy Ferenc) Ne nyivákoljatok! Kiált a megszeppent hadnak. (Jókai Mór)
nyivákolgat; nyivákoló; nyivákoltat.