A magyar nyelv értelmező szótára

NYÍLT [í v. i] melléknév -an, -abb

• 1. Olyan, ami ki van nyitva, nincs bezárva, lezárva. Nyílt ablak, ajtó, kapu; (átvitt értelemben) tágra, kerekre nyílt szemmel: nagyon csodálkozva: (orvostudomány) Nyílt seb: friss, be nem hegedt s.; nyílt törés: olyan csonttörés, amelyben a törött csont a testrész, végtag izomzatán, bőrén áthatolva, kívülre jut, ill. amelyben a zúzódás, ütés mély sebet vágva a csontot is eléri; (elavult, irodalmi nyelvben) nyíltan: nyitva, nyitott állapotban. □ Vitézim erre. Nyiltan a kapu. (Vörösmarty Mihály) Vörös szeme, nyílt szája és hegyes fogai megkacagtatták a véneket, s a hideglelésig rémítgették a gyermekeket. (Ambrus Zoltán) S már látszott is a nyílt ajtón át Nelli, csomagolva nagyban egy régi kofferbe. (Babits Mihály) A kapitány kerekre nyílt szemmel bámult a legényére. (Móricz Zsigmond) || a. Le nem zárt, le nem ragasztott. Nyílt levél ←; (katonaság) nyílt parancs: vmely személynek v. kisebb alakulatnak adott olyan p., amely az illető személyt v. alakulatot vmely feladat elvégzésre utasítja, s amelynek okmánya a rendeltetési helyen felmutatandó, s bármely (ellenőrző) hatóságnak felmutatható; nyílt levelezőlap: <a zárt levelezőlappal ellentétben> egyszerű, le nem ragasztható l. □ Tavaly … néhány fiú az alábbi nyílt levelezőlapot intézte hozzá … (Kosztolányi Dezső) || b. (ritka) Nyílt virág: olyan v., mely már nem bimbóban van, hanem teljesen kinyílt. □ Sohse nyílt virágot veszek, hanem mindig csak bimbajában levőt. (Gárdonyi Géza) || c. (villamosság) Nyílt áramkör: olyan á., amelyben a vezető vhol meg van szakítva. || d. (nyelvtudomány) Nyílt v. nyíltabb: a) alsó nyelvállású, a szájüregnek nagyobb nyílásával képzett, ejtett <hang, magánhangzó>; b) a szokásosnál alacsonyabb nyelvállással képzett, ejtett <magánhangzó>; nyíltabbá válás; vmely hangot nyíltan ejt: a szájüreg nagyobb nyílásával ill. a szokásosnál alacsonyabb nyelvállással képezi. Az ország némely vidékén az e-t nyíltabban ejtik. □ A nyílt rövid e az, melyet Debrecenben s környékén hallani. (Vörösmarty Mihály) || e. (nyelvtudomány) Nyílt szótag: magánhangzóra végződő sz. (pl. be-te-ge, gó-lya).
• 2. Nem fedett, felül nem zárt. Nyílt árok, csatorna; (műszaki nyelv) nyílt híd: olyan h., amelyen a főtartók felső öve között, a híd két szélén nincs rács v. keresztkötés. || a. (vasútügy) Nyílt áteresz(tő): olyan á., amelynek oldalfalai a töltés magasságáig felnyúlnak, és a nyílást áthidaló fa v. vas tartószerkezet közvetlenül rajtuk fekszik.
• 3. Olyan, amit kerítés, korlát, gát nem határol el, nem zár körül. Nyílt mező, terep, vidék; nyílt tenger: a) olyan t., amely az egy-egy állam főhatósága alá tartozó tengerparti területeken kívül esik; b) általában a tengernek a partoktól, a szárazföldtől távol eső része, amely rendszerint nagyon mély; nyílt ártér: gáttal, töltéssel el nem kerített á.; (vasútügy) nyílt rakodó: a vasúti kocsi padozatának magasságában fekvő vízszintes terület (rendsz. az áruraktár folytatásaként) a nehéz darabáruk berakására. □ Oh, hát visszaterel új vihar, új hab a | Nyilt tengerre, Hajó? (Arany János–Horatius-fordítás) Kivonult a nyílt tornácra. (Jókai Mór) || a. <Néhány állandósult szókapcsolatban, a hely nyilvános jellegének hangsúlyozására:> a nyílt utcán (támadta meg); nyílt színen: a) (film, színház) magán a színpadon; b) a nyilvánosság előtt, nyilvánosan; (film, színház) nyílt színi taps: az a t., amely a színész(ek) játéka közben, hirtelen harsan fel; (film, színház) nyílt színi változás: a színpad díszletének gyors változtatása az előfüggöny leeresztése nélkül. A nyílt színen ezt nem mondhatta meg. □ Odakinn lefut a nyilt utca során, Táncolni, dalolni se szégyell. (Arany János) Szacsvay Sándor … Bercsényi lehetetlen alakját olyan … művészettel játszotta meg, hogy a közönség nyílt színen is megtapsolta. (Ady Endre) A nyilt utcára lép a nép, | hogy végzetét betöltse. (József Attila) || b. (katonaság) Nyílt város: katonailag nem védett, nem megerősített v. || c. (vasútügy) Nyílt pálya: állomások, megállóhelyek, forgalmi kitérők közti pályaszakasz. A vonat a nyílt pályán vesztegel.
• 4. Mindenki számára nyitva álló. Nyílt kikötő; nyílt üzlet: olyan ü., amely közvetlenül a fogyasztók részére (is) árusít; nyílt árusítás: az ilyen üzletben folyó á.; nyílt házat ← tart.
• 5. (átvitt értelemben, hírlapírás) Megszorító szabályokkal nem korlátozott. Nyílt fórum: olyan hely, ahol szabadon lehet megnyilatkozni; (1945 előtt) nyílt tér: napilapnak a szerkesztőségen kívül álló személyek, ill. közösségek közleményére szánt rovata; a benne közöltekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. || a. (átvitt értelemben, kereskedelem, 1945 előtt) Nyílt hitel: <a tőkés gazdasági életben> olyan h., amelyet az adós sem záloggal, sem írásos biztosítékkal nem fedez. || b. (átvitt értelemben, kereskedelem, 1945 előtt) Nyílt számla: a) nyílt hitelről vezetett számadás; nyílt számlája van; nyílt számláról utal; b) olyan sz., amelyen a teherrel szemben nincs jóváírás; kiegyenlítetlen sz. || c. (átvitt értelemben) Nyílt eszű: a) könnyű, gyors felfogású, minden szellemi hatás iránt fogékony; b) (ritka) előítéletektől nem korlátozott szellemű.
• 6. (átvitt értelemben) A nyilvánosság előtt történő, nem titkos. Nyílt szavazás, választás: vmely közösség v. bizottság előtti személyes véleménynyilvánítással történő sz., v.; nyílt szavazásos ←; nyílt kártyával v. kártyákkal játszik: nem titkolja szándékait, céljait. Nyílt fellépésüknek meg is lett az eredménye. □ És te látva őt, kerülöd, Hogy ne kelljen szóba állnod S kezet fognod véle nyiltan. (Reviczky Gyula) Te már nem ismered ezt az országot, Martinovics … nem érted a titkos sóhajtásokat és nyílt panaszokat. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben, kissé választékos) Nem lesből, nem alattomosan, hanem szemtől szembe folytatott. Nyílt harc, küzdelem. □ Egy este Kolosnak az egész várnépe Tör elé, sok pórral, hídunknak elébe, Felvonatá jókor az atyám, és kérdi: ,Nyilt harccal a békét hogy mi okon sérti’? (Arany János) A középkorban … a nemes lovag nyílt harcban ölhette meg a vakmerőt, aki palástjához ért. (Karinthy Frigyes) || b. (átvitt értelemben, sajtónyelvi, kissé választékos) Leplezetlen, nem burkolt. álcázás nélküli. Nyílt beavatkozás; nyílt cinizmus, ellenszenv, erőszak, fenyegetés; nyílt kizsákmányolás, háborús készülődés, támadás; nyílt titok: olyasmi, amit még titkolnak, pedig már mindenki tudja; nyíltan csinál vmit; nyíltan fellázad; nyíltan kimutatja ellenszenvét; nyíltan küzd a visszaélések ellen; nyíltan fenyegető magatartás. □ Tapasztalék bőven megtámadást a nyílt erőszaktól a sötét rágalomig. (Kossuth Lajos) Ez nyílt titok az udvarnál… (Gyulai Pál) || c. (átvitt értelemben, ritka) Nyilvánvaló, kétségtelen, nem tagadható v. nem leplezhető. A leány hűtlenségének következményei nyíltan megmutatkoztak. || d. (átvitt értelemben, kissé választékos) Az igazságnak megfelelő, szépítés nélkül való, semmit el nem hallgató <(beszéd, megnyilatkozás)>. Nyílt beismerés; a helyzet nyílt feltárása; nyílt válasz; nyíltan beszél; nyíltan bevall, elismer, feltár, kijelent, kimond, megmond vmit; nyíltan válaszol vmire. □ Azt adok, mit vajmi ritkán kaptok, Ti királyok, nyilt, őszinte szót. (Petőfi Sándor) Egyenes ember vagyok, megmondom nyíltan, hogy csak őt veszem el. (Gárdonyi Géza)
• 7. (átvitt értelemben, választékos) Őszintén kitáruló, megnyilatkozó; egyenes, becsületes jellemre és tiszta értelemre valló. Nyílt homlok, tekintet. □ Magyar fajunk délceg, nyílt vendégszerető. (Vörösmarty Mihály) A fiú tekintete nyílt volt és jóságos. (Gárdonyi Géza) Nem tekintettek nyílt, szeretetre áhítozó arcába …, melyet … oly határtalan bizalommal emelt mindenki felé. (Kosztolányi Dezső)
• 8. (átvitt értelemben, sport, sajtónyelvi) Még eldöntetlen, teljesen bizonytalan kimenetelű, egyenlő esélyű. Nyílt kérdés; a küzdelem, a mérkőzés teljesen nyílt. Az ütközet kimenetele nyílt. A bajnokság még nyílt. □ Az a kérdés, hogy megijednek-e az erőszaktól. – No igen – ez persze nyílt kérdés marad. (Karinthy Frigyes)
• Szólás(ok): ld. sisak.
• Szóösszetétel(ek): nyíltszavúság; nyíltszeműség.