Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NYUGALMAS melléknév -an, -abb, (tájszó, régies) nyúgalmas
  • 1. Olyan, amiben nyugalmat lehet élvezni, amit senki vagy semmi sem zavar; békés. Nyugalmas állapot; nyugalmas állás: a) olyan á., amelyben nyugodtan, zavartalanul, kényelmesen lehet dolgozni; b) biztos megélhetést nyújtó á.; nyugalmas álom, alvás, hely(zet), idő, óra. Ilyen férj mellett egy asszonynak nyugalmas élete lehet. □ E csábos szóért hagytuk el csupán A nyúgalmas jólétet, melyben éltünk. (Madách Imre) Oh, drága nyugalmas, szép kis városom!… (Petelei István) Boldog, boldog hajók, vidám lengők a gazdag Nyárvégi délután nyugalmas kék legén, Tűrjétek kedvesen, ha sóhajjal riasztgat A lomha óriás, hisz oly borús szegény. (Tóth Árpád)
  • 2. (régies) Nyugodt, könnyen kezelhető <személy, ritk. állat>. Nyugalmas ló. □ Az őrök annyira meg voltak lepve, elájult asszonyok, rémült tébolyodottak annyi dolgot adtak nekik, hogy oly nyugalmasabb betegekre, mint ő, nem is figyelhettek. (Jókai Mór)
  • 3. (irodalmi nyelvben) Nyugalmat biztosító, pihenést adó; kényelmes. □ Mint gyermek, aki már pihenni vágyik | és el is jutott a nyugalmas ágyig… | így kérünk: Ülj de közénk és mesélj. (József Attila) || a. (ritka, költői) Nyugalmasan: nyugodtan, békésen. □ Az unt úton pipás nyugalmasan Ballag a polgár, neki dolga van. (Juhász Gyula) nyugalmasság.