Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (nyelvtudomány) Azoknak a törvényszerűségeknek összessége, ill. rendszere, amelyek szerint vmely nyelv szavai és szószerkezetei fölépülnek, s amelyek szerint annak a nyelvnek szavait, állandósult szókapcsolatait összefűzik. Leíró, történeti nyelvtan; a nyelvtan felosztása, részei. || a. (nyelvtudomány) Meghatározott nyelvekben érvényesülő, ill. a nyelvek nagy részében v. minden nyelvben érvényesülő, ill. meghatározott nyelvekből elvont, általános törvényszerűségek rendszere. Általános nyelvtan; az indoeurópai nyelvek összehasonlító nyelvtana.
2. (iskolai) Vmely nyelv nyelvtana (1) mint tantárgy. Nehéz neki a nyelvtan. Nyelvtant tanít. □ Ha örül Horger Antal úr, | hogy költőnk nem nyelvtant tanul, | sekély | e kéj Én egész népemet fogom, | nem középiskolás fokon | taní-|tani! (József Attila) Ekkortájt kezdődött az elemi | nagyon csodálkoztam a nyelvtanon: | azt tanítják, amit úgyis tudunk? (Szabó Lőrinc) || a. (iskolai) Ennek iskolai órája. Holnap nyelvtan lesz.
3. Az a tudományos mű, ill. tankönyv, amely vmely nyelv nyelvtani rendszerét tárgyalja, ismerteti. Akadémiai, iskolai nyelvtan. Az első latinmagyar nyelvtan, Sylvester János műve, 1539-ben jelent meg Sárvárott.