Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NYELVÚJÍTÁS [v-ú] főnév (nyelvtudomány)
  • 1. A nyelvnek új szavakkal, fordulatokkal való mozgalomszerű, nagyobb mértékű gazdagítása, fejlesztése. Nyelvújítás útján is gyarapították a magyar nyelvet.
  • 2. Az erre irányuló mozgalom. Kazinczyék nyelvújítása. A finn nyelvújítás később volt, mint a magyar. □ A színpad … a nyelvújítást is csak akkor fogadta be, midőn már diadalát kezdette ünnepelni. (Gyulai Pál)
  • 3. Az a korszak, amelyben a nyelvújítás (2) végbement; kül. a magyar nyelvújítás kora (1772–1871). □ A borbély legalább ötszázéves magyar szó, a fodrász ellenben alig százéves, a nyelvíjításkor csinálta egy borbély. (Kosztolányi Dezső) nyelvújítási.