Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NYEKK
NYEL
NYELETLEN
NYELV
NYELVÁLLAPOT
NYELVBOTLÁS
NYELVBÖLCSELET
NYELVCSALÁD
NYELVÉRZÉK
NYELVÉSZ
NYELVÉSZET
NYELVÉSZKEDIK
NYELVHASZNÁLAT
NYELVHIBA
NYELVISKOLA
NYELVJÁRÁS
NYELVKEVEREDÉS
NYELVMESTER
NYELVMŰVELÉS
NYELVMŰVÉSZ

OLDALOG tárgyatlan ige -tam, ..lgott, -jon (ritka)
  • 1. <Ember, állat> lassan, óvatosan, az egyenes iránytól el-eltérve v. kissé féloldalt fordulva megy, somfordál. □ Zömök termetéhez sehogy sem illő simulékonysággal oldalgott Fabriczius mellé. (Jókai Mór) Amikor Bikos visszaérkezett, csak úgy oldalgott, nem lévén bizonyos arról a sorsról, ami rá vár. (Bársony István) || a. <Állat> hátulsó részét féloldalt tartva, farolva megy. A kutya a sarokba oldalog. □ [A lovak] hegyezték füleiket, s minden útban eső tőkétől félve kezdtek oldalogni. (Jókai Mór)
  • 2. (kissé rosszalló) Meghunyászkodva v. leverten ténfereg, ólálkodik v. kullog. A gyerek a felnőttek körül oldalog.
  • 3. (repülés, katonaság). Oldalgást (2–3) végez. A lövedék, a repülőgép oldalog a szélben.
  • Igekötős igék: beoldalog; eloldalog; kioldalog; melléoldalog; odaoldalog; visszaoldalog.
  • oldalgó.