Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NYELVÉRZÉK [v-é] főnév
  • 1. Vkinek az az ösztönös készsége, mely anyanyelvének helyes használatában, az anyanyelv eredeti sajátosságainak az idegenszerűségektől való megkülönböztetésében nyilvánul. A nyelvérzék fejlesztése. Stílusa fogyatékos nyelvérzékről tanúskodik. □ Szabó Dávid latinizmusba nem azért süllyed, mintha a magyart rosszul tudná, vagy füle, nyelvérzéke eltompult volna az igazi magyar szólás iránt. (Arany János) Kétségbeejtő zagyva nyelven beszél; stílusában, minden mondatban küzd a magyar nyelvérzék az idegenszerűség vágyával. (Móricz Zsigmond)
  • 2. Vkinek az a tulajdonsága, amely idegen nyelvek szabályainak, használatának könnyű, ill. nehéz elsajátításában nyilatkozik meg, s ezáltal könnyen, ill. nehezen tanul meg idegen nyelveket. Jó, rossz nyelvérzéke van. nyelvérzékű.