NYELVÉSZKEDIK [e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë]
Nyelvészettel nem hivatásból, hanem alkalomszerűen, nem rendszeresen foglalkozik. Az apám tanár; szabad idejében nyelvészkedik. □ [Vörösmarty] csak annyiban nyelvészkedett, amennyiben mint író alaposan akarta ismerni nemzete nyelvét. (Gyulai Pál) || a. (bizalmas, ritka) Nyelvészettel hivatásszerűen foglalkozik. Már idestova húsz éve nyelvészkedem.
nyelvészkedés; nyelvészkedő.