Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
NYAVALYOG tárgyatlan ige ..lygott, -jon; -ni v. ..lygani
1. (bizalmas) Rendsz. hosszasan v. ismételten vmely betegségben szenved; nyavalyáskodik. Az egyik gyerek megint nyavalyog. Hol ez, hol az nyavalyog. || a. (elavult) Nyomorúságos, nyavalyás (I. 2) állapotban él, tengődik, nyomorog. □ Mi haszon énnékem Hegyeken, völgyeken Bujdosva nyavalyognom. (Balassi Bálint) Igy nyavalygok minden étel és ital nélkül (Csokonai Vitéz Mihály)
2. (-t ragos mértékhatározóval is) (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Másokban bosszúságot, lekicsinylést keltve hosszan panaszkodik, siránkozik, nyafog; nyűglődik. Ne nyavalyogj már, ezen nem lehet segíteni! Minden nehézség miatt annyit nyavalyog. □ Úgy nyögdécseltél, panaszolkodtál, nyavalyogtál, | mint aki már nem is él. | Szántalak is, hisz rút, fecsegő humanista vagyok csak. (Radnóti Miklós) || a. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Aprólékosan bíbelődik, pepecsel, piszmog. Mióta nyavalyognak már azzal a fogalmazvánnyal!
3. (átvitt értelemben, elavult) Rendsz. panaszos hangokat hallatva kínlódik, vívódik. □ Sárba tettem, És nyakiglan [= a nyakáig] eltemettem. Hogy nyavalygott, mint üvöltött! (Vörösmarty Mihály) A kálváriák alatt kétségbeesett haldoklók csoportjai nyavalyogtak. (Jókai Mór)