NÉPOKTATÁS [p-o] főnév
Alsófokú iskolai oktatás, amely minden gyermekre kötelező bizonyos életévek között. A népoktatás reformja. □ Hogy került bálba? Hivatalból
Kultúrtanácsnoknak akkor választottak meg, és a bál
a népoktatás javára volt (Móricz Zsigmond) || a. (régies) Népművelés. Iskolán kívüli népoktatás.
Szóösszetétel(ek): népoktatásügy; népoktatásügyi.
népoktatási.