NYAKKENDŐ főnév
Általában selyemből v. egyéb mutatós anyagból készült, kor, divat és alkalom szerint változó alakú ruhadarab, amelyet rendsz. férfiak, az inggallérba illesztve, elöl a nyakon különféle módon megkötve (csomózva) díszként viselnek. || a. Egyik vége felé szélesedő keskeny kendő, amelynek kiszélesedő részét a mellen szabadon hagyva viselik.
Hosszú, gyapjú, nylon, selyem nyakkendő; színes, tarka nyakkendő; →
vörös nyakkendő; megköti, megigazítja, leoldja, leveszi a nyakkendőjét. A →
hóhér kösse meg a nyakkendődet! □ [Anna örök.] Mert benne élsz te minden félrecsúszott Nyakkendőmben és elvétett szavamban. (Juhász Gyula) Láttam nyakkendőjét, lógva, árván | a szekrény ajtaján, egy laza spárgán. (Kosztolányi Dezső) Mindig tarka selyem nyakkendője volt, egészen lazán kötve, de sohasem csokorra. (Móricz Zsigmond) || b. Csokornyakkendő. →
Csokros nyakkendő. □ A leány nagy gyöngédséggel kiszabadította atyja vastag, vérmes nyakát a csokorra kötött pirostarka nyakkendőből. (Tolnai Lajos)
- Szóösszetétel(ek): 1. nyakkendőcsat; nyakkendőcsíptető; nyakkendőcsokor; nyakkendőipar; nyakkendőgyártás; nyakkendőtartó; nyakkendőtisztítás; nyakkendőüzem; nyakkendővásár; 2. csokornyakkendő.
- nyakkendőjű; nyakkendős.