NÉPSZÓNOK főnév (gyak. rosszalló)
Beszédének, egyéniségének varázsával a népre (3a), a tömegre könnyen hatni tudó szónok, aki a nép nyelvén beszél. A népszónokok meggyőzték a választókat. □ [Széchenyi] szerencsés népszónok! (Kölcsey Ferenc) Agorakritos hivatkozik
Miltiadesre. S ugyanezt tette Athénben valamennyi népszánok. (Péterfy Jenő) Babó János uram mint nagy népszónok volt ismeretes. (Mikszáth Kálmán)
népszónoki; népszónokos.