NÁDSZÁL főnév
A nád hosszú, magasan növő, föld feletti része, ill. ennek hosszabb-rövidebb darabja. Nádszálon szív bort a hordóból.
Szóláshasonlat(ok): egyenes, mint a szép egyenes termetű <személy>; hajlik v. olyan, mint a nádszál: a) könnyed, kecses mozdulatokkal hajladozik, olyan hajlékony, mint a n.; b) ingatag természetű, könnyen ide v. oda hajló; karcsú, mint a nádszál: nagyon k. □ Egy
madár
nádszálat hoz csőrében. Csak nem akar
fiókáinak fészket rakni? (Péterfy Jenő) A legnehezebb kard is csak nádszál volt a kezében. (Eötvös Károly) || a. jelzői használat(ban) (irodalmi nyelvben) Ehhez hasonlóan egyenes <termet>. □ Mit használ szép szemed, Ha csak bámulsz vele? | És nádszál termeted? Csak lengeség jele. (Vörösmarty Mihály)
nádszálas.