Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (választékos) Napos, napsütéses, derült <idő, időszak.> Napfényes délután, reggel. Régen volt ilyen szép napfényes nyarunk! □ [A városka] bádogtornyai messze csillogtak napfényes időben. (Mikszáth Kálmán)
2. Olyan <tárgy>, amelyet a napfény megvilágít. Napfényes ablakok, falak. □ A napfényes téli hónál Ragyogóbb a fehérséged. (Vajda János) || a. Olyan <hely, helyiség>, ahová a napfény könnyen elér, amelyet meg szokott világítani; napsütötte. Napfényes lakás, szoba, veranda. □ A sötét éjszakában felidéztük a városka napfényes utcáit, szürke kövekből épült templomát. (Kuncz Aladár)
3. (átvitt értelemben, választékos) Örömmel, vidámsággal teljes; ragyogó, derűs, napsugaras. Életének napfényes korszaka. □ E gyönyörű napfényes episod után ismét elsötétül minden (Arany János) A mi házunk kis egyszemű házacska volt Ez volt az a hely, amiről édesanyámnak csupa jó emléke maradt : itt élte le boldog és napfényes legszebb asszonykorát. (Móricz Zsigmond)