Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Könnyen, szívesen és gyakran nevető, nevetésre mindig kész <személy, dolog>; vidám, derűs. Nevetős gyermek, lány; nevetős kedély, természet. □ Anna telt, nevetős és szürke szemű. (Krúdy Gyula)
2. Belső örömöt, jókedvet sugárzó <arc>. Nevetős ábrázat, szem. □ Rozgonyi azonban nem örűlt sokáig, Hogy lyánya halálból új életre válik, Csak, mint ki nagy útról haza ér, s a házba Lép nevetős arccal, de leli mély gyászba. (Arany János) Szájának a szegletei nevetősen húzódnak felfelé. (Jókai Mór)
3. (ritka, irodalmi nyelvben) Nevetésre, derültségre, vidámságra okot adó; mulatságos. □ Menyus nem találta olyan nevetősnek a dolgot. (Mikszáth Kálmán)