Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, akit, amelyet vhogyan neveltek (I. 14, II. 16), vmilyen nevelésben részesítettek. Nagy gonddal nevelt gyermek; öntudatra nevelt dolgozó; a nép szeretetére nevelt ifjúság; jól v. rosszul nevelt fiatalok; kedvére nevelt gyermek; magról nevelt szőlő. □ A jól nevelt leányokon Minden szemek kapának, Elhordta a szerencse, Már mindenikmenyecske. (Fazekas Mihály) || a. Nevelt fia, lánya, gyermeke vkinek: az a fiú v. leány, akit szülei esetleg csak az apja v. az anyja helyett a szóban forgó személy nevel fel. Nem édes fia, hanem csak nevelt gyermeke volt. □ [A verset] emlékkönyvbe írta [Vörösmarty]. Bártfayné nevelt leánya emlékkönyvébe. (Gyulai Pál) Dernyői szerette nevelt fiait. (Tolnai Lajos)
2. (irodalmi nyelvben, régies) Jó nevelésben részesült, jól nevelt <személy>. □ Ákos a legszebb, legneveltebb ifjú a vármegyében. (Eötvös József)
II. főnév -et, -je [e, e] (ritka) Vkinek, vminek a nevelésében felnőtt személy. Vmely kollégium neveltje. Kölcsey Ferenc unokaöccséhez és neveltjéhez, Kölcsey Kálmánhoz intézte a Parainesist. □ Ketvényi Nagy a vidéki színészet világába vezette be neveltjét. (Krúdy Gyula) || a. (ritka) Az a tanítvány, akire mestere v. nevelője nagy hatással volt. Kemény János Bethlen Gábor neveltje volt.
neveltség.