Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NEKIVET tárgyas ige
  • 1. Vmihez hozzátámaszt vmit, kül. azért, hogy a súlyt v. az erőt arra vigye át, hogy feszítő erőt tudjon (vele) kifejteni. Nekivetette vállát a kapunak. □ Bence … így szóla: "itt van; Nesze, szolgám, madár-látta cipót hoztam …" | Azzal átaladta, kést is adott mellé; | Néki veti Miklós és ugyancsak szelné. (Arany János) Voltak bátor emberek, akik neki merték vetni a kaszát az érett kalásznak. (Jókai Mór) || a. Nekiveti a hátát vminek: hátával nekitámaszkodik vminek. □ Mikor a segesvári csata után egy egész szotnia [= század] kozák fogta üldözőbe, ő nekivetette a hátát egy fának, szembeállt velök. (Jókai Mór)
  • 2. Nekiveti magát vminek: a) teljes erővel nekidől, nekimegy vminek. □ A kicsinyek nekivetették magukat a hullámtörésnek, és nagyokat nevettek minden új hullámon. (Babits Mihály); b) nagy erőfeszítéssel fog hozzá; nekiveti magát a tanulásnak; c) ráveti magát vmire. □ A divathölgyek bolondul nekivetettek … magukat a halinaszövetnek. (Jókai Mór) Takács Gyuri … szenvedélyesen vetette magát neki a kártyázásnak. (Móricz Zsigmond)
  • nekivetés; nekivetett; nekivető.