NAPHOSSZAT határozószó, (
régies) naphosszant
Napokon át <a nappalok idején>, szünet nélkül.
Naphosszat fárad, csak éjjel jut pihenőhöz. □ Mint élemedett sas, kit a világ bosszant, Szikláira bámul, egyedűl, naphosszant. (Arany János) A cukrászdában a fiatalabb tintanyalók lógázkodnak [= lógatják a lábukat] naphosszat. (Mikszáth Kálmán) || a. (
ritka) A szóban forgó egész napon át, megszakítás nélkül. □ A szolgáló
, mintha nem dolgozott volna naphosszant eleget, guzsalynak ült. (Jókai Mór)