Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Az egész nemzethez (1) tartozó, az egész nemzetre vonatkozó, az egész nemzetet (meg)illető <dolog>. Nemzeti jövedelem: azoknak az újonnan termelt értékeknek az összege, amelyet az emberi munka vmely országban egy bizonyos időszakban, kül. egy év alatt létrehoz; (közgazdaságtan, történettudomány) nemzeti piac: az egymástól. elkülönülő helyi piacokból kialakult, az egész országra kiterjedő p.; nemzeti múltunk haladó hagyományai. A gyarmati népek sorra kiharcolják nemzeti függetlenségüket. Az imperializmus állandóan fenyegeti a kis népek nemzeti önállóságát. || a. A nemzetet (1) mint politikai egységet képviselő, jelképező <dolog.> Nemzeti himnusz ←; nemzeti ima ← v. imánk; nemzeti lobogó, színek, ünnep, zászló. □ Vörösmarty "Szózata" máris nemzeti, himnusszá vált. (Kossuth Lajos) || b. (politika, történettudomány) Nemzeti bizottságok: hazánknak a fasiszta uralom alól való felszabadulása után a demokratikus pártok képviselőiből alakult ideiglenes helyi politikai irányító szervek. || c. (történettudomány) Nemzeti állam: idegen uralkodó, idegen uralom ellen vívott küzdelemben létre jött, a nemzet egységét megteremtő á.
2. (elavulóban) A burzsoá nemzetre jellemző, vonatkozó, nacionalista, olykor soviniszta jellegű, színezetű. A Horthy-korszak legtöbb jobboldali szervezetének a nevében ott szerepelt a nemzeti jelző.
3. Vmely nemzet történeti életében kialakult, vmely nemzetre (1) jellemző <dolog>. Nemzeti élet; nemzeti eposz ←; a nemzeti hagyományok, irodalom, jelleg; magyar nemzeti klasszicizmus; nemzeti kultúra, művészet; nemzeti nyelv: a) (nyelvtudomány) <a társadalom nemzetté szerveződésének fejlődési fokán> vmely nyelv a maga egészében, változatainak (nyelvjárások, csoportnyelvek, köznyelv stb.) sokféleségéből egységesedett v. egységesedő, az irodalmi nyelvtől egybefogott formájában tekintve; b) vmely népnek a saját, hazai nyelve <vmely idegen nyelvhez viszonyítva>; nemzeti versidom; nemzeti tudományok ←; nemzeti viselet, vonás. A nemzeti nyelvek a humanizmus korától kezdve egyre több európai országban kiszorították a latint az irodalom területéről. □ Podmaniczky Frigyes nemzeti viseletben lépkedett a Váci utcában. (Krúdy Gyula) A "nemzeti" formákhoz való visszatérés előbb e formák modernné olvasztását igényelné. (Babits Mihály)
4. A nemzet (1) tulajdonában levő; állami <dolog>. Nemzeti park ←; nemzeti vagyon, vállalat.
5. Országos jellegű v. a nemzet (1) egészére kiterjedő jelentőségű, érdekű (ilyen intézmények, szervek nevében gyakori jelző). (sport) Nemzeti bajnokság: az ország vmennyi csapata közül a legkiválóbbaknak két v. több osztályban folyó bajnoksága; (tudományos) nemzeti bibliográfia: olyan bibliográfiai jegyzék, mű, amely egy nemzet, ill. állam vmennyi sajtótermékét, néha az illető nemzet nyelvén külföldön megjelent v. arra a nemzetre (államra) vonatkozó idegen irodalmat is magában foglalja; (tudományos) nemzeti könyvtár: minden hazai nyomtatványt, a nemzeti kultúra bel- és külföldi írott v. nyomtatott dokumentumait gyűjtők. Az 5. sz. jelentés szövegének legutolsó, azaz 14. sorában a legutolsó szó: "gyűjtők" helyesen így olvasandó: gyűjtő k.