MÓDOSÍTÓSZÓ főnév (nyelvtudomány, 1945 után)
A beszélőnek a mondat tartalmához való viszonyát, a közlés érvényességét v. érvénytelenségét kifejező szófaj, ill. szó (mint a határozószók sajátos alfaja v. a határozószótól megkülönböztetett szófaj), pl. a bizonyító, tagadó-, tiltó-, kérdőszó (igen, nem, ne, -e, vajon stb.). → Határozatlan módosítószó.