Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Általában az a vándorlás, amelyet vmely külső kényszerítő okból egy nép (12) v. ennek jelentős része azért vállal, hogy boldogulása, megélhetése, biztonsága szempontjából alkalmasabb területen új hazát alapítson. A népvándorlások oka rendszerint kitérés egy hatalmasabb ellenfél elől, gazdátlan területek megszállásának lehetősége vagy természeti csapás. □ Szárasztó szelek, izgatott népvándorlások éhhalált támasztántak. (Jókai Mór) || a. (történettudomány) A népvándorlás: Európa és Nyugat-Ázsia törzsi szervezetben élő népeinek századokig tartó, főként kelet-nyugat irányú vándorlása és háborúskodása a középkor elején. A népvándorlás kora. □ Tudod-e, mennyi nép vidám és hetyke ősét Ölelte komoran az aquincumi est? | Körül sátorkupok keltek a köveken, Nagy lomha buborékok a népvándorlás árján, Elpattantak azóta, nyomtalanúl és árván. (Tóth Árpád)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Nagy tömeg özönlése vhová v. vmely irányban. Megindult a népvándorlás az ünnepség színhelye felé. □ A mesterek és mesterlegények, a diákok és diáknék, mind tart ki a Svábhegy felé. Korán reggel már kezdődik a népvándorlás, jön, aki jöhet. (Jókai Mór)